ZUHÉ UTÁN




ZUHÉ UTÁN
avagy
halleluja, nem vagy hulla
játék két részben

         A szöveg Ulrich Hub: Nyolckor a bárkán című
         írása nyomán keletkezett.
         A nyersfordító: Koleszár Bazil Péter

Szereplők

Egyik pingvin
Másik pingvin
Harmadik pingvin
Fehér galamb
(NOÉ)





Első rész

Első jelent
A HÁROM PINGVIN
Valahol a Déli sarkon.

Harmadik  Hinnye, de büdös vagy!
Másik          Ne kezdjétek újra, gyerekek!
Harmadik:           De ez nagyon büdös!
Másik:        Minden pingvin egy kicsit halszagú.
Harmadik:           A halnak illata van. De ez itt orrfacsaró büdös.
Egyik:         Hogy mondtad!?
Harmadik:  Úgy mondom, ahogy szaglom.
EGYIK       Nincs is orrod!
HARMADIK De van!
EGYIK       Csőröd van!
HARMADIK       Nincs!
Másik:       Minek  ez a buta vita, de tényleg?
Egyik:        Te vagy büdös!      
Másik:       Nincs ve-sze-ked-ni!
Egyik:        De.              
HARMADIK: Van.
EGYIK       Ez mindig eggyel büdösebb, mint én vagyok.
HARMADIK       Te vagy mindig eggyel büdösebb!
EGYIK       Te.
MÁSIK:     Harmadszor kérem szépen?   
Egyik:        Csak másodszor kéred.              
Másik:       Nem, testvér, harmadszor.    
Egyik:        Csak kettő volt.               
Másik:       Bocsáss meg, de három..     
Egyik:        Te nem  tudsz számolni?! 
Egyik pingvin megrúgja a Másik pingvint.
Másik:       Ne rugdoss, vagy…!
Egyik:        Vagy? Számolj! Hányszor rúglak most meg?             
Az egyik rugdalja a másikat.
Egyik:        Egyszer, kétszer vagy háromszor?
Harmadik   Várjatok! Beszállok!

Mind a hárman egymásnak esnek. A csetepaté végén a földre huppannak. Nyögdécselve, de elégedetten bámulnak egymásra.   

MÁSIK        Miért is böszmélkedünk mi állandóan?   
EGYIK      Mert jó?
MÁSIK      Nem, ez nem jó!     
Harmadik: Végül is múlatnunk kell valahogy az időt, nem? 
Egyik:        Nekem se jut jobb az eszembe…
HARMADIK  Mint ez: mind a ketten büdösek vagytok.             
Másik:        Viszont folyton egymást verni, az is  elég unalmas.
EGYIK       Mért?
Harmadik:  De ha itt soha nem történik semmi!
Egyik:        Ja. Minden fehér.             
Másik:       Ja. És minden csupa hó.     
Harmadik: Ja és jég.
Egyik:        Néha azért süvít a szél.
HARMADIK: De ez minden.
Másik:       Valahol máshol talán jobb lenne?
EGYIK       Á, nem. Jó itt.         
Harmadik: Csak történne végre valami!

Egy pillangó lebben el fölöttük.             

MÁSIK:      Hát ezmi ez?  Egy pillangó? Itt?!
EGYIK       Hé!
HARMADIK       Hogy kerül ez ide?             
Másik:       De szép!
HARMADIK       Ez szép?     
Másik:       Ez egy kész csoda!  Pillangó! Szia!    
De színes vagy, de csinos! Ide rebbensz, oda rebbensz…
                  Pillangócska, hol találsz te itt virágot, rétet?
Hogy tévedhettél ide?     
Harmadik: Ezt most agyoncsapom!  
EGYIK      Dehogy csapod! Hagyod békén!        
A harmadik pingvin elkapná a pillangót.    
EGYIK      Mit mondtam?!    
Harmadik:  Megdöglesztem!
MÁSIK      De mért?
HARMADIK       Mert…csak!  
MÁSIK      Ez nem válasz.
HARMADIK       Hogy ne éljen, azért!
MÁSIK:     Ne ölj!
HARMADIK       Mi van?
EGYIK       Ne ölj!  Ez parancs!            
Harmadik:  Na és ki parancsolta?  
Egyik:        Most én.             
HARMADIK       Ja, akkor…dög-lesz-tek.
MÁSIK      Meg az Isten!Isten parancsolta, hogy nem szabad ölni.    
Harmadik:                   Az meg ki?  
Másik:       Isten?  Te istentelen!   
HARMADIK       Ki az isten?   
EGYIK:              Magyarázd meg ennek a nagyon ostobának!    
MÁSIK               Ó, Istenem… hát az isten…az…ugyebár…az isten.         
Hatalmas. És nagyon, nagyon erős. Azonban van egy kis furcsasága.
Harmadik:                   Mi?   
Másik:                Láthatatlan.
HARMADIK       És az miért van? 
MÁSIK :             Mert ha nem láthatjuk, akkor a nagyon buták azt
hiszik, hogy nem is létezik, pedig létezik, de ezt csakis az
                            okosak tudják, az olyan butácskák nem, mint te.
HARMADIK       Buta vagy te.
EGYIK                Vagy te.
HARMADIK       És te büdös is vagy!
MÁSIK               Gyerekek, gyerekek!  Nézzetek csak körül!
HARMADIK       Nézek. És?
MÁSIK:              Mi az, amit láttok?             
Harmadik:                   Jeget.  
MÁSIK:              És még?             
Harmadik:                   HavatSchnee.  
MÁSIK               És még?             
Harmadik:                   Jég és hó és hó és jég és hó.
EGYIK                Mást se lát itt ez a tahó…
HARMADIK       Tahó vagy te!
MÁSIK               És ki  teremtette ezt?
EGYIK                Ezt a tahót?
MÁSIK               Mindent! 
Harmadik:                   Isten?  
Másik:                Pontosan.             
Egyik:                 Na, ehhez mit szólsz, te kis jösszte?
Harmadik:                   Hát…
EGYIK                Mi jut abba a csekély eszedbe?
HARMADIK       Hogy…a mi vidékünkön nem nagyon strapálta magát….  
MÁSIK              Hallgass. Még meghallja. Hallatlanul jó füle van.
HARMADIK       Na és?
MÁSIK                Mérges lesz!
HARMADIK       De hát nem is látszik!   
Másik:                Ő alkotott minket, pingvineket is.
HARMADIK       Ne már!
MÁSIK               De!
HARMADIK       És erre olyan büszke? Miránk, pingvinekre?
EGYIK                Persze, hogy büszke!
MÁSIK               Mi vagyunk erre büszke, te…böszme!
HARMADIK       Te ne legyél büszke, mert te is büdös vagy!
EGYIK                Na jó, gyere, ezzel úgyse lehet…
Harmadik:          Madár, aki nem bír repülni? Ezek vagyunk mi.
                            Röpképtelen szörnyecskék, akik csak totyognak
                            a jégen: ezek is mi vagyunk.
Egyik:                 De hogy tudunk úszni!
Másik:                Mondjuk tényleg nagyon jól úszunk.
EGYIK                Ja!
HARMADIK       Viszont a halat hogy eszed meg?
EGYIK                Hogyhogy hogy?
HARMADIK       Nem ölöd meg? Amikor megeszed?
MÁSIK               Mi? Az más. Más, mert…
Harmadik:          Ja! Ha más… Akkor mégis nyúvasztok. .
                            Mivel ő tud repülni, én meg nem. És különben is, mit keres
                            ez itt nálunk?
MÁSIK               Kérdezd meg tőle, és ne bántsad!
HARMADIK       Előbb egy kicsit agyoncsapom.

A harmadik Pingvin megpróbálja elkapni a pillangót.  

Egyik:                 Majd az isten csap agyon téged!       
Harmadik:                   Jó.
Egyik:                 Meglátod.             
Harmadik:                   De ha nem látszik!
Egyik:                 Akkor is hagyd békén a vendégünket!            
Másik:                Nem hallod?     
Egyik:                 Vagy én csaplak téged agyon!
HARMADIK       Te? Engem? Majd hagyom?
Az első Pingvin pofon vágja harmadik Pingvint, aki teli
szájjal, játszásiból bömbölni kezd.
HARMADIK       Anyúúúú!         
Egyik minden szó után lezavar harmadiknak egy tockost.
Egyik:                 Szemtelen. Nagyon rossz pingvinje a pingvinségnek.     
Istenkáromló pillangónyúzó jösszte böszme ostoba!
HARMADIK       Anyúúúúú!
A harmadik pingvin a fenekére huppan.
Harmadik:                   Nem ér csak engem ütni!
EGYIK                Mért ne érne?
HARMADIK       Mert:
Olyan vagyok, amilyen
                   Rossz felé húz a szívem
                   De mi a rossz és mi a jó?
                   Ki ezt nem tudja, az tahó, de
                   Fel nem érem pingvin ésszel
                   A különbséget, bár
Magyarázd meg akár kétszer.
Háromszor, vagy százszor is!
                   Olyan vagyok, amilyen
                   Huncut, csibész, gézengúz
                   Kedvem pillét ölni húz.
                   Rosszat tenni készt szívem
                   Olyan vagyok, amilyen.

A harmadik Pingvin kitáncikálja magát. A másik kettő a fenekét nézi.

Másik:                Ó, jaj! Odanézz!
EGYIK                Ilyen nincs!
Harmadik:          Mi az?  
Egyik:                 Ezt nézd meg!
HARMADIK       Mit?           
Másik:                 Iszonyatos látvány!
Harmadik:                   Mondjátok már, mi van velem!
Egyik:                 Rajtad van, az…Az van, hogy ez kész.
HARMADIK       Mi? Mi van rajtam? Mi kész?           
EGYIK                Ajajaj. Jajajaj. Jajajaja jajajaj!
HARMADIK       Mi?! Mi van rajtam?!
EGYIK                Ennek vége.
HARMADIK       Nekem? Mi? Mi van?!    
Egyik:                 Rádragadt.        
MÁSIK               Uram, segélj! Szegény!
Harmadik:          Mii?! Mi ragadt rám?             
Másik:                 A pillangócska. Ő a szegény, nem te.              
Harmadik:                   Rámragadt? Az a dög?! Rámszállt?Csak az a baj?
De nekem mi bajom van?!
MÁSIK               Neked semmi. Egyelőre. De ennek a szegény pillangónak…             
Ő nem repked többé….
EGYIK                Tessék.
Az egyik leveszi a pillangót a harmadik fenekéről, mutatja.
EGYIK                Látod? A bal szárnya. Harmonika.
MÁSIK               Reptétől nem zeng többé harmónia.
HARMADIK       Nem is én voltam!
A pingvinek a pillangót szemlélik.
MÁSIK                Neki már jó. Ő a Mennybe jut.             
HARMADIK       Hová?
MÁSIK               A Mennybe.
HARMADIK       És mert ott mi van?
MÁSIK               Ott mindenki boldog és mindenki jó.
HARMADIK       Ne már!
EGYIK                Mindenki egyfolytában mindig jól van lakva.
MÁSIK               Dugig!
EGYIK                Éli a tutit! Ingyen van a hal! Is!
MÁSIK               Az Isten is ott lakik.
HARMADIK       És ott látszik?
EGYIK                Ott látszik?
MÁSIK               Szerintem ott látszik.
Harmadik:          Az anyja!?
MÁSIK               Ő is látszik.
HARMADIK       És mindenki, aki meghal, az a mennybe jut?  
Egyik:                 Hülye vagy? Dehogy mindenki!
HARMADIK       Én nem?  
EGYIK                Te?
HARMADIK       Én mért nem?             
Másik:                 Csak a jók mennek a Mennybe.     
Egyik:                 Például az olyanok, mint én.             
Harmadik:          Hé! Te se vagy jó! Te…te…te is büdös vagy!
Másik:                Az nem számít.    
Egyik:                 Viszont te épp most ültél agyon egy pillangót.             
Harmadik:                   De nem is akartam!
Egyik:                 De kipurcant. Tehát megölted.   
Harmadik:                   De így nem ér!
EGYIK               Megölted, megölted, kinyírtad és megölted,
                            És ha kinyírtad, megölted: a Mennyet bizony bedölted!
Harmadik:          Te…ne skandálj rám ilyeneket!
EGYIK                Nyugodj bele: ez gyilkosság volt.             
Hidegvérrel. Véged van, mint a botnak.               
Harmadik:                   Nem is én voltam. Véletlenül a fenekem! 
Egyik:                 Pillangógyilkos. Ezért iszonyatos büntetést kapsz
Tőle. Istentől. Majd rádül valaki, aki ötvenszer nagyobb, mint te. Vagy százszor     
Harmadik:                    Talán… istennem is vette észre.
MÁSIK               Sajnos ebben ne reménykedj!  Ő mindent lát.
                   Hihetetlenül jó szeme is van.
HARMADIK       De tudhatja, hogy igazából nem akartam!
Egyik:                 És a pillangó? Aki meghalt? És szeretne bejutni a Mennybe?  És majd ott, a kapuban személyesen találkozik Istennnel?
HARMADIK       Akkor mi van?
EGYIK                Biztosan elbeszélgetnek majd egymással.
                            Hello, pillangó. Hello, isten. Hát veled meg mi történt?             
                            Rámült ő, e vérengző beste! Midőn a jégmezőre leszállt
                            az este…
Harmadik:                   Lehet, hogy addigra rég elfelejti ezt a balesetet!  
ELSŐ                            Szerinted?
Másik:                 Sajnos azt se hinném. A halott pillangóknak kiváló a  memóriája.     
EGYIK               És az isten soha sem felejti el megbüntetni azt a pingvint,
akinek az a szórakozása, hogy ártatlan szépségeket csak úgy megdögleszt.
Harmadik:          Akkor rámülnek és kilapítnak. És?      
Egyik:                 Azt csak várd ki, lehet a büntetés más is.
HARMADIK       Mi?
EGYIK                Meglepetés. Szerinted?
Másik:                Eszméletlen büntetéseket bír ám kitalálni.
Harmadik:          Akkor…akkor…nem is létezik!
Egyik:                 Mit mondasz!?             
Harmadik:                   Ha nem látom, akkor nincs is Isten!  
EGYIK               Vond vissza azonnal!     
Harmadik:                   Most találtátok ki, hogy rám ijesszetek.
EGYIK                Ezért külön büntetést kapsz.
HARMADIK       Nincs isten és  nekem nem is hiányzik.
EGYIK                Ezért is.
HARMADIK       Eddig is nagyon jól boldogultam nélküle.
EGYIK                Hű, hű. Hű, de lesz neked kapsz!

Harmadik igazából pityeregni kezd
.
HARMADIK       És rátok sincs szükségem!
MÁSIK               Jaj, testvér, ne mondj ilyet!
EGYIK                Bla, bla, bla!
HARMADIK       Nem akarok ilyen barátokat!
EGYIK                Zokogjál csak, hülye gyerek!
HARMADIK       Soha többé nem akarlak látni benneteket!
                            Ti….ti….ti büdösek!
A harmadik pingvin sirdogálva eltotyog.  Az Egyikről lassan leolvad a
győzelmes vigyor.

Második jelenet
EGYIK, MÁSIK, GALAMB
Ugyanott.
MÁSIK      Te! Szegényke…megsértődött.
EGYIK       És? Ő kezdte!
Totyognak.
MÁSIK      Mit is?
EGYIK       Mit mit is?
MÁSIK      Mit kezdett ő?
EGYIK       Hogy büdös vagyok.
MÁSIK      Az igaz. Azt ő kezdte.
Totyognak.
Másik:       Viszont lehet, hogy igaza van?
EGYIK       Abban, hogy büdös vagyok!?
MÁSIK      Mért? Büdös vagy?
EGYIK       Az vagyok! Büdös! És? Akkor is ő kezdte!
Álldigálnak.
EGYIK Viszont mi van akkor….ha tényleg nincs
                        Isten?
MÁSIK           De van.
EGYIK De ha nincs?          
MÁSIK      Akkor…akkor az van.
Nézelődnek.
EGYIK:     Mert azzal, ugye, hogy nem látható, azzal ugye, nem is látszik.
És mivel nem látszik, akkor, ugye, én se nem még sose nem láttam... És mivel láthatatlan, így ugye még senki se láthatta, ezért…talán nem csak a nagyon buták nem hiszik, hogy…
MÁSIK      Van olyan, aki látta!
EGYIK       Van?
MÁSIK      Kell lennie!
EGYIK       A mindenit! És mit látott? Hogy nem látta? Vagy…
MÁSIK      Látott, amit látott, vagy nem látott. Így jó?
EGYIK      Jó, jó, hó! Tényleg! Azért néha, de tényleg csak nagyon ritkán láthatóvá válhatna…tudod, csakis a tahók kedvéért, akik… 
MÁSIK      Mindig figyel minket.
EGYIK       Juj! Például most is?
MÁSIK      Most is! Te nem érzed?

Kényelmetlenül fészkelődnek, nézelődnek.

EGYIK:     Hát ez…azért így…elég…Hogy így tudjuk, meg gondolunk
                   rá… Tényleg most is figyel? Hol? Hogy?   
MÁSIK:     Nézz fel az égre! Ott? Onnan? Mit látsz?
EGYIK      Semmit. Semmit? Úgy néz ki, esni fog?
MÁSIK      A felhők mögöl. Onnan figyel minket.
EGYIK       A felhők mögül?
MÁSIK      Onnan.
EGYIK       És ha túl sűrű a felhő? Túl sötét? Vagy egyáltalán
                   nincs egy felhő se az égen? Akkor mi mögül les ki?
MÁSIK      Onnan.
RGYIK       Honnan?
MÁSIK      A semmi mögül!
EGYIK       Juj!
A két pingvinen misztikus borzongás.
Az ég felfénylik.
Egy galamb jelenik meg.

MÁSIK      Oda nézz!
EGYIK       Hová?
MÁSIK      Most meg egy galamb repül erre!

A galamb kimerült és zilált. 

Galamb:    Haj, de hullára elfáradtam! Van egy percetek?
EGYIK       Hello!
GALAMB  Halleluja!
EGYIK       Mire legyen egy percünk?
GALAMB  Haj, de hulla, halleluja. Ezt most találtam ám ki.
Szóval ráértek egy kicsit?
EGYIK       Rá, kedves galamb.
GALAMB  Jó! Hoztam egy üzit. Tőle! Istentől!
MÁSIK      Istentől? Pont róla beszélgettünk!
GALAMB  Igen? Remek.
MÁSIK      És éppen arra gondoltunk, hogy…
GALAMB  Jól figyeljetek, azt üzeni, hogy…
MÁSIK      Te láttad őt?
GALAMB  Fúj, mi ez a büdös?
EGYIK      Semmi, csak egy kis halszag.     
 Mindig ilyen illatunk van.
MÁSIK      Szóval te láttad istent?
Galamb:    Az Istenért se gyertek közelebb!
EGYIK       Gyere, testvér, lépjünk hátrébb!

A két pingvin hátra lép kettőt.

EGYIK       Itt jó?
GALAMB  Szóval, Istennek elege van az emberekből és az állatokból.
MÁSIK        Mért?
GALAMB  Folyton csak veszekszenek, és állandóan ölik egymást.
Másik:       Én is mindig ugyanezt mondom.
EGYIK       Ezt te még egyszer se mondtad.
MÁSIK      De! Többször is…akartam mondani…
EGYIK       Te?!
Galamb:    Így hát elvesztette a türelmét!
MÁSIK      Az ő helyében én már réges rég…             
Galamb:    Azt mondta, hiba volt az embert megteremteni és…
MÁSIK      Ó, azt is nagyon is meg tudom érteni, és…       
Galamb:    Az állatok is az idegeire mennek.
EGYIK       Figyelj, tényleg fogd be a csőröd!
MÁSIK      Most se én beszélek.
EGYIK       De, most is te beszélsz.
GALAMB    Mindent háromszor kell nektek elmagyarázni.
EGYIK       Te beszélsz.
MÁSIK      Te.
GALAMB  Mert sose figyelnek.
EGYIK       Én figyelek.
A galamb profétál.
GALAMB  Ezért isten ezt üzeni: Hatalmas özönvizet hoz arra a redvás képetekre. A folyók és tengerek emelkedni fognak és a víz ellepi a partokat, mígnem minden eltűnik. És a víz elmossa majd a házakat, a fák fölé emelkedik, és a legmagasabb hegyek csúcsáig ér majd, s a legvégén az egész földet elárasztja. Nos, ennyi.
EGYIK       Csak?
  Galamb nagyot sóhajt, majd kimerülten lerogy a jégre.
GALMAB   Ti ketten voltatok az utolsók, akiknek még nem szóltam.
Egyik:        Akkor ez azt jelenti…             
Másik:       Vége a világnak?
Galamb:    Nahát, úgy tűnik, most  figyeltél.
EGYIK       De mért?
GALAMB  Te viszont nem figyeltél.
MÁSIK      Mondd el nekünk újra!
GALAMB  Isten özönvízbe fojtja világot. Aztán újra kezdet.
MÁSIK      De mért?
GALAMB  Mit mért?
MÁSIK      Megfulladunk!?
GALAMB  Meg.
EGYIK       Mi pingvinek  is?
GALAMB  Ti is.
MÁSIK      De mi baromi jól tudunk úszni.
GALAMB  Akkor is megfulladtok.
MÁSIK      Ne már!
GALAMB  Sajnálom.
EGYIK       De hogy?
Galamb:    Megtudjátok.
EGYIK:     Meg, mi?
Galamb:    Nos, bizony…
Egyik:        De hogy fulladunk meg?           
Galamb:    Mint…a  hal a parton, barátom.
MÁSIK      Akkor a halak is megfulladnak?
GALAMB  Az…azt…nem tudom. De meg. Nyilván meg.
MÁSIK      A mindenit!
EGYIK       De a halak hogy?
A galamb zavarban, aztán mérgesen.
GALAMB  Iszten megfullasztásai kiszámíthatatlanok!
MÁSIK      Vagy úgy!
Csend. A galamb tollászkodik.
Másik:       Őőő….izé…
GALAMB   Igen?
MÁSIK      Feltétlenül muszáj ez?  Az özönvíz?
GALAMB  Muszáj.
MÁSIK      És ilyen hirtelen?  Esetleg nem tudnál beszélni vele?
                   Mármint istennel?
Galamb:    Nos, jómagam még nem ismerem Őt személyesen.
MÁSIK      Szóval te se láttad…
GALAMB  De azt mondják, vele amúgy se lehet vitatkozni.
EGYIK       Ki mondja? Kik mondják?
GALAMB  Egyébként is késő. Kezdődik. Már csepereg.
Másik:       És ha megígérjük, hogy mostantól…?
Egyik:        És soha többé?
Galamb:    Kár nyafogni.  Inkább kezdjetek csomagolni valami
                   könnyű kézipoggyászt.
Egyik:        Csomagolni?
Galamb:    Ja? Nem említettem? Hogy Noé bárkáján van két hely
pingvineknek is?
EGYIK       Hol?
MÁSIK      Nekünk?
GALAMB  Halleluja!
MÁSIK      Két pingvinnek?
GALAMB  Ti ketten nem lesztek hulla.
MÁSIK      Csak ketten? Mért csak kettő hely van?
GALAMB  Két elefánt, két görény, két sün, két zebra, két kenguru, két mókus, két zsiráf, két nyest, két oroszlán, két kutya, két krokodil, két liba, két dromedár, két medve, két hangya, két… satöbbi…
EGYIK       Az milyen állat? A satöbbi?
GALAMB  Ormányos.
Másik:        Hárman vagy többen nem mehetnénk? 
Galamb:    Nos, bár Noé bárkája hatalmas, a helyek száma korlátozott.
Itt vannak a jegyek. Nem javallanám elveszíteni! És ne feledjétek: a bárka nyolckor indul. Aki elkésik, az megfullad.

         Halleluja
         Nyolckor a bárkán
         És nem vagy hulla!
         El ne késs
         Érkezz oda pontosan
         Vagy ott hagy a bárka
         Biztosan.

Galamb:    A jegy csupán egy utazásra érvényes, átszállás és az utazás
megszakítása nélkül. Ülőhely igénybevételére nem jogosít. A jegy           átruházása, értékesítése tilos. E jegy az özönvíz után érvényességét
veszíti.
KÉT PINGVIN: szteppelve tolytog
         Pontosan!
Nyolckor a bárkán,
         Biztosan!

A galamb indulna, magának.
Galamb:    Furcsa. Van egy olyan érzésem, hogy elfelejtettem valamit.
Valami nagyon fontosat. Nos, akkor… adieau!
Galamb el.

Harmadik jelenet
EGYIK, MÁSODIK PINGVIN

EGYIK:              Megint szerencsénk volt.  
MÁSIK               Szerencsénk? Sose volt szerencsénk.
EGYIK                De most szerencsénk van.
MÁSIK               Most mért is?
EGYIK                Mért? Ha nem talál meg minket ez a kövér galamb? Mi ez, ha nem szerencse?
MÁSIK               Ez Isten akarata.
EGYIK                Hogy minket választott a pingvinek közül? Mert mi vagyunk a legjobb, legszebb, legpingvinebb pingvinek?             
Másik:                És mi lesz a testvérünkkel? 
Ketten a harmadik felé néznek.
Egyik:                 Hát…Előbb utóbb majd csak észreveszi, hogy…
Másik:                Mit?    
Egyik:                 Hát, hogy…
Másik:                Hogy csak úszik, úszik, sehol egy szárazföld?
                            Vagy háromszor körbeússza a Földet, azt akkor végül
                            megunja?
Egyik:                 Te mondtad ki.
Másik:                Én nem tudom őt itt hagyni.  
Egyik:                 Nem hallottad, mit mondott a galamb?
MÁSIK               Na de…
EGYIK                Ő kezdte!
MÁSIK               Mit?
Csend. Totyognak.
Másik:                És nyugodtan végignéznéd, hogy…? 
Egyik:                 Nem. Mert akkor már messze leszek. Azon az izén, a bárkán. Most mért méregetszt így?
Másik:                Fel kell csempésznünk őt is.  
Egyik:                 Megőrültél?
MÁSIK               Nem hagyjuk itt.
EGYIK                Ha ez kiderül, nagy ívben repülünk le róla!
MÁSIK               Nem is tudunk replülni.
EGYIK                Hát ez az! És a felelősség?
MÁSIK               Mifféle felelősség?
EGYIK                Rajtunk áll vagy bukik az egész pingvinség jövője!
MÁSIK               Ó, jaj, tényleg.
EGYIK                Na.
Csend.
Másik:                Legalább… búcsúzzunk el tőle!
EGYIK                Nem hiszem, hogy örül majd neked…
MÁSIK               Akkor is tudnia kell, hogy…
EGYIK                Különben is meg van sértődve, nem?

Negyedik jelenet
A HÁROM PINGVIN

Zuhog az eső. A Harmadik egy esernyő alatt álldogál. A másik kettő jön. Mindkettőjüknél egy-egy bőrönd.
Egyik:                 Nem is vesz észre.      
Másik:                 De szóljunk neki!
Egyik:                 De direkt nem vesz észre.      
Másik:                 Észre vesz.
Egyik:                 Látod? Még mindig meg van sértődve.
A harmadik békülős hangon „átkiabál” a túlpartra.
A másik kettő vissza.
Harmadik:          Hahó!Nem jöttök az ernyőm alá?
Másik:                 Nagyon kedves vagy!
Egyik:                 De sajnos nincs sok időnk.
Harmadik:                   Elutaztok?
MÁSIK:              Ezt… meg honnan veszed?
Harmadik:                   Csak a bőröndök  miatt...
EGYIK:              Milyen bőrönd? Ó, ezek…
MÁSIK               Gondoltuk…Meglátogatunk…
Egyik:                 Hát…hogy s mint vagy?
Csend.
Harmadik:                   Esik, mi?
Másik:                 Bizony.
Harmadik:                   Néhol már térdig ér a víz.
Egyik:                 Nahát! Észre sem vettük!
Másik:                 Fel se tűnt eddig…De most…
Egyik:                 Hogy mondod.
Harmadik:                   Úgy esik, mintha soha többé el se akarna állni.
                            Pedig nálunk eső sose esett eddig…
Egyik:                 Á, biztos abbahagyja majd.
Harmadik:                   Gyertek az ernyőm alá!

A két pingvin megáll a Harmadik előtt.
Kínban feszengnek.
Harmadik:          Nehogy nekem megáztok, aztán megfáztok!  
MÁSIK               Te aggódsz értünk?
HARMADIK       Csak egy kicsit.
EGYIK                Beteg vagy?
HARMADIK       Mért lennék?
EGYIK                Mert kedvesen szólsz hozzánk.
HARMADIK       Most ez a baj?
MÁSIK               Az ernyőd alá hívsz?
HARMADIK       Igazatok volt. A pillangóval kapcsolatban.
MÁSIK                Azt mondod?
HARMADIK       És nem is vagytok büdösek. Annyira.
MÁSIK                Ezt is mondod?
EGYIK                De! Mi büdösek vagyunk!        
Harmadik:                   De miért könnyeztek?
EGYIK               Ezek csak esőcseppek.
HARMADIK       Akkor… öleljetek meg!
A két pingvin átöleli a harmadikat.

         Jaj, a pingvin
         Hogyha megázik
         Egész biztos
         Hogy citerázik.
         És ha nincsen
         Neki esernyője
         Náthát kaphat
         Egy-kettőre.
         Ezért a pingvin
         Hogyha megázik
         Egész biztos
         Esernyőre vágyik
         Aláhívni mind a barátit.
         Meg ne ázz, meg ne ázz
         Jaj, istenkém, meg ne fázz!

HARMADIK       Ugye mi sose hagynánk cserben egymást?
EGYIK                Mi?
MÁSIK                Nem!
Harmadik:                   Mert mi vagyunk a legjobb barátok, az egész világon.
EGYIK                Ez…nem is kérdés, testvér!
Az Egyik jól fejbe veri a Harmadikat.

Ötödik jelenet
GALAMB, KÉT PINGVIN

A bárka bejáratánál, a feljáró palló aljában áll a galamb sárga viharkabátban, és rekedten kiabál egy megafonba.
Galamb:              Utolsó figyelmeztetés! Minden utasnak! A két pingvin hol van?
Ti többiek: gyorsabban! Mindenki szálljon fel! Utolsó utáni figyelmeztetés!
Noé Bárkája azonnal indul! Pingvineket senki nem látott? Senki?
Pedig messzire repültem értük. És tessék! Lekésik! Vagy nem is jönnek?        
Utolsó utáni utáni drámai hangú figyelmeztetés!

A két pingvin kifulladva, lihegve érkezik, egy jókora hajókoffert cipelnek.

EGYIK       Hé! Itt vagyunk!
Galamb:    Na, végre!
MÁSIK      Jövünk már!
GALAMB  Elkéstetek!
EGYIK       Bocsika, de…
GALAMB     A teknősök is hamarabb ideértek.
EGYIK       Baromi messze van ám a Déli Sark!
GALAMB  Nekem mondod?
EGYIK       De te tudsz repülni.
GALAMB  Kifogás. Az mindig akad. Noé már elindult volna nélkületek,
                   ha nem turbékolok ki még egy kis türelmet.
MÁSIK      Nagyon köszi.
GALAMB  Ezt a böhöm koffert? Remélem, nem akarjátok a fedélzetre hozni?
EGYIK       Ezt?
MÁSIK      De.
GALMAB  Mondtam, hogy csak kézipoggyász jöhet.
EGYIK       Ez az!
MÁSIK      Kézi!
EGYIK       Nagykézi!
GALAMB  Sajnálom, ez lent marad.
EGYIK       Ne!
Másik:       Ez elválaszthatatlan tőlünk. Nem szállhatunk fel nélküle.
Galamb:    Nézzünk oda! Mi van benne?
Egyik:        Semmi.
Másik:       Csak levegő.
Galamb:    És mért muszáj egy böhöm koffernyi levegőt
                   a fedélzetre hozni?
Egyik:        Azért, mert ez…
Másik:       Igazi Sarki. Sűrített bűzített!
EGYIK       Enélkül megfulladnánk.
MÁSIK      Hiába bírunk baromi jól úszni.
Galamb:    Hmm. Szigorú utasításom van a túlsúly miatt.
EGYIK       Á, hát ez nem nehéz.
MÁSIK      Csak játszásiból rogyazodunk alatta.
EGYIK       Könnyű ez, akár a levegő.
MÁSIK      Könnyebb, mint egy sovány pingvin…
GALAMB  Rendben. Felhozhatjátok. De előbb nyissátok ki!
Másik:       Miért?
Galamb:    Előírás. Noé parancsa.
EGYIK       Parancsa? Mi az, hogy ez a Noé parancsolgat?
És ki az a Noé? Talán az isten?
Galamb:    Ő építette a bárkát.. Gyerünk! Kinyitni a bőröndöt!
Egyik:        De hát csak levegő van benne!
GALAMB  Megnézem.
EGYIK       De kiszökik!
GALAMB  Csak besandítok.
MÁSIK      Na jó. Résnyire elég lesz?
Egyik résnyire nyitja a bőröndöt, galamb besandít, fintorog.
GALAMB  Csak a levegő nem lehet ennyire büdös!
EGYIK       Dehogy nem!
GALAMB  Ki vele! Mi van benne?
MÁSIK      Semmi!
Galamb:    Tessék teljesen kinyitni!  
MÁSIK      Ezt te nem akarhatod.
EGYIK       Ezt a te Noéd se akarhatja. Se a többi utas.
Jobban jársz, ha megbízol bennünk.
Galamb:    A csörgőkígyók is ezt mondták. És mit találtam náluk?  
Egy pakli römi kártyát!
Egyik:        Esküszöm, hogy kártya sincs a kofferunkban.
Galamb:    Még szép. A szerencsejáték özönvíz alatt tilos. Nyissátok ki!
És ha mást is találok benne, mint sűrített bűzítettet…
EGYIK      Juj, de szigorú vagy.
GALAMB  Muszáj.
EGYIK       Hagynál kipusztulni?
GALAMB  Hagylak.
EGYIK       De akkor nem lesz többé egyetlen pingvin se.
GALAMB  Na és? Nekem ez teljesen mindegy.
EGYIK       Szívtelen is vagy?
GALAMB  Mi van a kofferban?
MÁSIK      Esküszünk, hogy semmi!
GALAMB  Akkor mért reszkettek?
EGYIK       Miattad reszketünk, ó, jó galamb.
GALAMB  Miattam?
MÁSIK      Ha nem lesz többé pingvin, az nem ellenkezik Isten
                   akaratával?
GALAMB  Mi?
MÁSIK      Tudod: mindenkiből kettő. És ki miatt nem
                   lesz pingvinből egy se?
Villámlik.
Galamb megszeppen, felfelé mondja.
GALAMB  Én csak tudni akarom, nekem tudnom kell, mit
                   hoznak fel az utasok! Ez Noé mester határozott…
Mennydörög.        
Galamb:    Ajaj! Ez már az Isten nyila.
EGYIK       És rád haragszik, mi? Amiért velünk kekeckedsz.
GALAMB  Kezdődik!
MÁSIK      Mi?
GALAMB  Zárnom kell!  Itt kint rögvest bedurvulnak a dolgok!
A pingvinek felviszik a koffert a fedélzetre.
GALAMB  Gyertek, a helyetekre kísérlek!
                   Közben lehet ám hálaéneket kornyikálni!
EGYIK       Mit?
GALAMB  Halleluja, nem vagy hulla!
                   Miért lennél kiborulva?
                   Az özönvíz elég durva
                   De te bízhatsz Noé úrba’:
                   Halleluja, nem vagy hulla!


                            MÁSODIK RÉSZ

Hatodik jelenet
GALAMB, KÉT PINGVIN

Sötét. Egy villanykörte lóg a mennyezetről. Kátrányos hordók szanaszét.
Egyik:        Hú, de randa sötét van itt!
GALAMB  Halkan, már mindenki alszik!
Másik:       Hol vagyunk?
Galamb:    A bárka gyomrában.
EGYIK       Úgy érted, hogy a belében? Mintha lenyelt volna?
GALAMB  Ez egy hajó, te ostoba.
MÁSIK      Mért, a hajó nem eszik pingvint?
GALAMB  Nem.
Egyik:        Akkor…mi ez a furcsa szag?           
Galamb:    Kátrány.
Másik:       Kátrány?!
GALAMB  Nem ereszti be a vizet.
MÁSIK      Ez tényleg nagyon büdös!
Galamb:    Csendesen! Felébrednek a többiek!
                  Az oroszlán nagyon éber alvó ám.
MÁSIK      Mert az meg ki?
EGYIK       És ebben a bűzben hogy tud egyáltalán aludni?
Galamb:    Van még egyéb felesleges kérdés?
Egyik:        Több is.  De egyik se felesleges.         
Másik:       Mikor nyit, és mikor zár az étterem?
EGYIK       Büfé van?
MÁSIK      Diszkont éjjel-nappali halcsarnok?
EGYIK      Hol lehet napozó ágyat bérelni?
         Van medence a fedélzeten?
És edzőterem? Gyúrnom kéne.
Galamb: ordít  Mit gondoltok, hol vagytok?!
EGYIK       Csitt, te!
MÁSIK      Még felébrednek a többiek.
EGYIK       Az oroszlán nagyon éber alvó.
Galamb      Ez nem luxus óceánjáró!
Felülről oroszlánüvöltés. A pingvinek összerezzenek.
Galamb:     Tessék! Az egyik oroszlán.
Az oroszlán megint üvölt.
EGYIK       Hűha! Van neki egy orgánuma…
GALAMB  Most mehetek őt megnyugtatni.
MÁSIK      Mert ideges lett?
GALAMB  Tőletek!
EGYIK       Tőlünk? Ne már!
MÁSIK      Nem is láttuk még egymást.
EGYIK       Be se vagyunk mutatkozva.
GALAMB  Csendet! Pihenjetek le! De moccanást, pisszenést
                   se halljak!
Az oroszlán harmadszor is üvölt.
GALAMB  Megyek már! Cicicic! Tessen tán őfelségének lehiggadni!
                   Ez itt nem a szavanna, kérem, őszintén, szavamra!
A pingvinek suttogva.
Egyik:        Csak még egy pillanat, galamb bá’!
GALAMB  Hölgy vagyok.
EGYIK       Pardon.
GALAMB  Igen?!
EGYIK       Egész idő alatt itt kell rohadnunk?
Galamb:    Szólhatok Noé mesternek, hogy inkább kiszállnátok…
Másik:       De mihez kezdjünk itt?   
Galamb:    Zengjétek, hogy halleluja.
MÁSIK      Halleluja.
GALAMB  Vagy aludjatok, mint a többiek. Még valami?
Egyik:        Mikor érünk oda?
GALAMB  Hova?
EGYIK       Valahová csak tart ez a ladik, nem?
Galamb:    Még el sem indultunk!
MÁSIK      Pszt!
Elefánt trombitálás, oroszlán üvöltés.
Galamb:    Bravó! Most már az elefánt is…!
Hirtelen megrázkódik a hajó, majd megbillen. A galamb átesik a pingvineken.
Teljes a rémült hangzavar, ezt kiabálják át a színen lévők.

Másik: Mi volt ez? Reng a föld?
Egyik:  Ilyen a  világvége?
Minden irányból félelmetes, szörnyű sikolyok, üvöltések hallatszanak. Medveordítás, báránybégetés, malacröfögés, elefánttrombitálás, libagágogás, majomsikoltás, kecskemekegés, lónyerítés, kutyaugatás, kakaskukorékolás, békabrekegés, csirkecsipogás, bagolyhuhogás, kígyósziszegés, vízilóbömbölés, szarvasbőgés, farkasüvöltés, macskanyávogás, őzhallgatás, bocibú  – röviden: fülsiketítő zaj. Galamb a gigafonba.

Galamb:    Figyelem, figyelem! Mindenki őrizze meg a nyugalmát! Nem történt semmi rendkívüli, csak elindultunk. Jó utat! Alleluja!
A villanykörte himbálózik jobbra-balra. A galamb magának
Galamb:    De mért van egyfolytában egy olyan halvány érzésem, mintha valamit elfelejtettem volna? Valami nagyon fontosat?
A galamb kifelé menet, a gigafonba.
GALAMB  Alleluja, nem vagy hulla! Ne üvölts, hé! Az elméd mért
                   van elborulva? Túlélő vagy, hékás! Köszönd Noénak és
az Úrnak! Halleluja!

Hetedik jelenet
A HÁROM PINGVIN. GALAMB

A két pingvin megvárja, amíg a galamb eltávolodik, és a bárka lakói elcsendesednek. Másik kinyitja a bőröndöt.
Másik:                Remélem, nem fulladt meg.
Egyik:                 Szunyál, mi?
MÁSIK                Aha.
EGYIK                Jellemző.
Másik:                Nem mozdul.
Egyik:                 De lélegzik?
Másik behajol a bőröndbe.Reszelős horkolás zeng fel.
MÁSIK               A hortyogás lélegzésnek számít?
EGYIK                Fogd be a csőrét!
Másik befogja a Harmadik csőrét, aki rémülten ébred.
Harmadik:                   Hé! Jaj! Hol…hol vagyok?
EGYIK                Hát itt.
HARMADIK       Esik még?
MÁSIK                Hajaj! Kint esik.
HARMADIK       De hol vagyunk?
Másik:                Valami Noé bárkáján.
Egyik:                 Egy hajó gyomrában.
Harmadik:                   Mi ez a furcsa szag?
Másik:                Kátrány.
Egyik:                 Szokj hozzá.   
HARMADIK       Hogy kerültem ide?
MÁSIK                Jó tett helyébe jót várj: fejbe csaptunk, elájultál,
                            behajtogattunk ebbe a kofferba és lecipeltünk
                            ide.
HARMADIK       De mért?
EGYIK                Mert özönvíz van.
MÁSIK                Az isten küldte.
HARMADIK       Miattam? Mert…ráültem arra a pillangóra?
EGYIK                Ja, azért.
HARMADIK       Jaj, ne!
MÁSIK                Nyugodj meg, nem azért.
HARMADIK       Biztos?
MÁSIK                Nem miattad van.
Csend. Harmadik körbe sétál.
Harmadik:                   De én nem szeretek itt!
Másik:                 Mi sem.
Harmadik:          Otthon akarok lenni.
EGYIK                Mi is.
HARMADIK       Akkor… menjünk haza!
Egyik:                 Nincsen többé az az otthon, öcsi.
HARMADIK       Mi?!
Másik:                 Minden elmerült az esőben.
HARMADIK       De hogy?
Egyik:                 Isten az egész földet elárasztotta vízzel.
Harmadik:                   Akkor… valóban létezik.
Egyik:                 Most aztán bebizonyította. És még hogy!
Csend.
HARMADIK       De engem? Mért is kellett fejbe csapni?
Egyik:                 Igazából csak két pingvin menekülhet meg.
Másik:                 De mi titokban felcsempésztünk téged a fedélzetre.
EGYIK               Megköszönnéd?
HARMADIK       De mért kellett engem fejbe csapni?
EGYIK                Hogy ne vitatkozz, mint most!
HARMADIK       Ja!
EGYIK                Na. Köszönöd végre?
HARMADIK       Az esernyőmet…elhoztátok?
EGYIK                Az esernyődet!?
MÁSIK                Nem, nem hoztuk. Bocsi.
HARMADIK       Na jó. Sebaj. Majd…jöttök eggyel…
Csend.
Harmadik:                   És mi lesz a többi pingvinekkel?
Egyik:                 Ezt…kérdezd inkább a galambtól.
HARMADIK       Mert az ki?
MÁSIK                Ezt is kérdezd meg tőle!
Harmadik:                   És? Nem lesz többé szárazföldünk?
Egyik:                 Ezt is.
Harmadik:                   Isten megdögleszt mindenkit?
Másik:                 Valahogy úgy.
HARMADIK       De mért?
Egyik:                 Ezt is a galambtól kérdezd!
A harmadik pingvin befordul a sarokba. Pityereg.
Másik:                 Miért sírsz?
Harmadik:                   És ha  mégis én vagyok az oka?! 
EGYIK                Te hát.
HARMADIK         Ráültem a pillangóra, aztán azt mondtam, hogy nincs Isten, vagy ha van, nagyon jól megvagyok nélküle, és…
Másik:                 Ó, ugyan már.
Harmadik:          Rossz pingvin vagyok!
Másik:                Annyira nem is vagy rossz.
Harmadik:                   Megöltem a pillangót!
Másik:                 Véletlen baleset volt...  
Harmadik: zokog Nem volt véletlen!
MÁSIK                Láttam, az volt.
HARMADIK       Direkt ültem rá!
EGYIK                Hoppá.
MÁSIK                Ezt eddig nem mondtad.
HARMADIK       Mert enélkül is mindig mindennel engem vádoltok!
A harmadik bömböl, a másik kettő összenéz, vigasztalja.
Másik:                 No…Nooo. Nooooo!  Nyugodj meg…Lehet ám, hogy nem is halt meg… Csak elalélt.
EGYIK                A bűzödtől.
MÁSIK                De aztán hamarosan jobban lett.  Az az. Láttam is, hogy jobban lett. Kisimítgatta a szárnyát.
EGYIK                Aztán az anyukádat emlegetve tovareppent…
MÁSIK                Ha nem sértődsz meg ránk, és futsz el rögtön, akkor láthattad volna magad is. Felébredt, megrázta magát és elrepült.
Nem miattad van világvége.
Harmadik:                   Ezt csak azért mondjátok, hogy megvigasztaljatok.
EGYIK                Én téged? Tudod, mennyire utállak.
HARMADIK       Szerencsétlenséget hoztam az egész világra!
EGYIK                Te kis beképzeld bűzbomba, te!
HARMADIK        Most már hiszek benned, Isten!
EGYIK                Azt akkor?
HARMADIK         De miért büntetsz mindenki mást is?
 Ezt nevezed te igazságnak? Mérges vagyok rád!
Hatalmasat villámlik.
A galamb jön, elemlámpával világít.
Galamb:             Ordítozunk, hangoskodunk, ricsajkodunk?
Az egyik pingvin beugrik a bőröndbe, magára csapja a fedelet.
MÁSIK                Bocsánat, galamb néne.
GALAMB            Mért nem tudtok úgy  viselkedni, mint más normális állat?
MÁSIK                Mostantól csendben leszünk.
GALAMB            Ezt a rikácsolást felhallani a hajóorrba is!
MÁSIK                Igérjük.
GALAMB            Ilyenkor aludni kell!
MÁSIK                Máris alszunk.
GALAMB            Különben is elegem van már az egészből. A két antilop, számomra teljesen érthetetlen okból, nem akar az oroszlánok mellet heverni. A harkályok lyukat ütöttek a hajó oldalába, alig tudtam kátránnyal betömni. A hangya elveszítette egy tojását és most zokogva azt keresi.
Noé meg?  Segít? Egy frászt segít. Csak pucéran döglik az ágyán, vedeli a borát, böfög és parancsolgat: ’Csináld ezt, Tubicám, tedd meg ezt, bögyös kis gerlém, azt, gyerünk, siess!’
                            Nekem ez így nem hallelúja! Kivagyok! Én? Kész hulla!
                            Úgyhogy csönd legyen, vagy…
MÁSIK                Halleluja!
GALAMB            Na.
A galamb indul kifelé, visszafordul, jobban szemügyre veszi a harmadik
pingvint.
Galamb:              Te most teljesen máshogy nézel ki?
MÁSIK                Ki?
GALAMB            Nem te. Ez itt.
Másik:                 Á, minden pingvin egyforma.
Galamb:              Eddig én is így tudtam, de…
Másik:                 Ha már láttál egyet, akkor mindet láttad.
Galamb:              De ez a pingvin kövérebb és büdösebb.
HARMADIK       Anyád.
Másik:                 Mi pingvinek könnyen kövéredünk és büdösödünk.
Galamb:              Miért emlegetted a mamámat?
HARMADIK       Anyád büdös.
Galamb:              A hangja is más lett.
Másik:                 Berekedt! Az éhségtől.
GALAMB            Hogy lehet valaki éhes, aki fél óra alatt két kilót hízott?
MÁSIK                Pont azért!
GALAMB            Ja! Ezt értem. Na. Ebben a hordóban van egy kis keksz. De nem morzsálni! És tessék jól beosztani! Ki tudja, meddig leszünk úton.
A galamb ki. Az Egyik pingvin előbújik a hajókofferből.
Egyik:                 Elment végre?
MÁSIK                El.
EGYIK                Te. Ebben a börőndben tényleg nagyon büdös van.
                            Szerintem rohad bent egy finom, érett halacska valahol.
Az egyik kimászik a kofferból.
MÁSIK                Hol?
EGYIK                Nem találtam.
MÁSIK                Majd én megkeresem, vigyázz!
A másik bemászik a kofferba.
A galamb tér vissza. Az egyik rácsapja a hajókoffer tetejét.
Galamb:              Nem tudjátok?
EGYIK                Mit?
GALAMB            Mert mindig rólatok jut az eszembe.
EGYIK                Mi?
GALAMB            Hogy valamit elfelejtettem, de…
A galamb megbámulja az Egyiket, aztán a Harmadikat.
Megrázza a fejét.
GALAMB            De igazad van. Tényleg minden pingvin
egyforma.
Sötét. Az égzengés csak most kezd rá igazán. A bárkalakók
bőgnek, bömbölnek, rínak. Lassan csendesedik.

Nyolcadik jelenet
A HÁROM PINGVIN

Még a sötétben.
Egyik:                 Van még keksz?        
Harmadik:                   Rég elfogyott.
EGYIK:              Mert mind megetted!
MÁSIK:              Nem kéne ám veszekedni.
EGYIK               De ez felzabálta az összes kekszet!
MÁSIK               Mindenkinek ugyanannyi jutott.
EGYIK                Egy fenét ugyanannyi! Ez többet zabált!
HARMADIK       Már bocsánat, de a galamb az egész hordóval
                            nekem adta.
EGYIK                Dehogy adta neked!
HARMADIK       Honnan tudod, te itt se voltál. A kofferban
                            kuksoltál.
EGYIK                És ha én nem csempészlek fel ide? Te már
                            rég egy döglött pingvin lennél. Az ám, komám.
                            Halleluja! Erre felfalod az összes kekszet?
Harmadik:                   Viszont ha nem hoztok magatokkal a fedélzetre, akkor
semennyi kekszet se kaptatok volna.
EGYIK                Mi van?!
Másik:                 Gyerekek. Ha elfogyott, elfogyott. Majd kérünk még.
Harmadik:                   Ki kérte, hogy hozzatok fel ide?
EGYIK                Tényleg ott kellett volna ezt hagyni..
Harmadik:                   Így is van! Bárcsak vesztem volna a tenger mélyébe!
MÁSIK                Ahhoz baromi jól tudsz úszni.
Csend. Világosabb lesz.
MÁSIK               Talán tényleg kár volt csalni. Azt kellett volna mondani a galambnak: mi hárman jó barátok vagyunk: És vagy hagyjon minket a sorsunkra, vagy engedjen fel, mert mi így egy csomag. Három az egyben. És ha Istennek ez nem tetszik, akkor boldoguljon ezután pingvinek nélkül.
HARMADIK      És kész.
EGYIK                Kész. Újrakezdés pingvin nélkül. Mi?
MÁSIK                Ááááá! Kész.
HARMADIK       Mint hering az uszonya nélkül.
EGYIK                Pillangó szárnya nélkül. Gagyi a köbön.
MÁSIK                A pillangót hagyjuk.
Csend. Teljesen kivilágosodik.
Másik:                 De én hiszem, hogy minden jóra fordul.
Harmadik:                   Vagy minden egyre rosszabb lesz.
Egyik:                 Mi lehet még ennél is rosszabb? Századik napja gubbasztunk itt a kátrányszagban. És egész nap csak az eső kopogását hallani.
Másik:                 Száz napja lennénk már úton?
Harmadik           Vagy annál is régebben?
Csend.
MÁSIK               Próbáljunk megint aludni?
EGYIK               Éhes vagyok.
Harmadik:                   Ó, bárcsak vesztem volna a tenger mélyébe!
Egyik:                 Ha még egyszer ezt kívánod, bedoblak.
Harmadik:          Az lenne a legjobb. De előbb én doblak be téged.
EGYIK                Á, nem, én téged.
HARMADIK      Verekedjünk?
EGYIK                Szétkapjalak?
HARMADIK       Te?Engem? Kevéske!
EGYIK                Én!
HARMADIK       Rajta.
Egyik és Harmadik egy kicsit lökdösődnek.
EGYIK                Már ezt is unom.
HARMADIK       Én is.
Csend.
Másik:                 Emlékeztek, milyen volt otthon?
Egyik:                 Minden fehér.
Másik:                 Hó takarta a vidéket.
Harmadik:                   Mindenütt csillogott a jég.
Egyik:                 Jó hideg szél fújt.           
MÁSIK                De jó is rikácsolás közben berekedni!
Csend.
Harmadik:                   Kucorodjunk össze? A jó büdösbe?
MÁSIK                Büdösködjünk a meghittségig?
EGYIK                Nem bánom…
A pingvinek összekucorodnak.
Másik:                 Vajon mi történik majd utána?
Harmadik:                   Mi után?
Egyik:                 Ha vége lesz ennek? Nem tarthat örökké. Vajon haza mehetünk? Lesz ott még jég, hó, jó hideg szél? Talán csak
                            az álmainkban.

Mindegyik pingvin: énekelnek
Álmom a hó, álmom a szél
Álmom a jég.
A jó hidegből sose elég.
Kies kis otthon, zord jéghegyek
Várjatok még
Haza megyek.
Álmom a hó, álmom a szél
Álmom a jég
A jó hidegből sose elég.
Otthonunk, ó, otthonunk!
Mindig csak rád gondolunk!
Nélküled árvák vagyunk.

Kilencedik jelenet

A galamb csörtet be hálósapkában. Teli torokból rikoltozik. A három pingvinnek földbe gyökerezik a lába.

Galamb:              Mi az, hogy elfogyott a keksz?! Nincs több!
EGYIK                De éhesek vagyunk!
Galamb:              És? Én meg negyven napja nem aludtam!
MÁSIK                Hű! Akkor álmos lehetsz.
GALAMB                   A két zsiráf tengeribeteg lett? És ki kellett lógatni a fejüket a korláton? Az egyik pulykát elöntötte a méreg, majd megütötte a guta? A lajhárnak szétfutott mind a négy kereke? Láttatok már lajhárt szétfutott kerékkel?
MÁSIK                Nem.
EGYIK                Még magát a lajhárt se nem láttuk.
GALAMB            Noé  „úr” negyven napja bezárkózott a kabinjába? És amióta a bora elfogyott? Csak átkozódik? Egyedül enyém a teljes felelősség? No és hallottam azt a szót egyszer is, hogy köszönöm?
EGYIK                Nem?
GALAMB            Nem!
MÁSIK                Mi köszönjük neked, drága tubi.
GALAMB            Nincs mit.
A galamb dúltan ki.
Egyik:                 Hoppá. Észre se vette.
HARMADIK       Mit?
EGYIK                Hogy te is itt vagy.       
Másik:                 Szegénykém nagyon fáradt.
A galamb visszajön.
Galamb:              Hogy kerül ide ez a pingvin?
EGYIK                Kicsoda?
GALAMB            Ez!
HARMADIK       Én?
Egyik:                 Hát hogy került volna ő ide?
GALAMB            Ezt kérdezem, nem? Hogy?
EGYIK                Sehogy!
Galamb:              Nekem úgy tűnik, hogy három pingvint látok.
Harmadik:                   Csak képzelődsz.
Egyik:                 Majd’ megszakadsz, századik napja talpon vagy.
GALAMB            Negyven napja!
EGYIK                Még ez is!  Semmit sem aludtál, egyedül vigyázol minenkire…
MÁSIK               És viseled a teljes felelősséget…
EGYIK                A zsiráfok összehányják a fedélközt.
MÁSIK                A lajhárnak elgurult az összes kereke…
Egyik:                 És mégsem hallasz egy jó szót...
Harmadik:                   Az az izé, a Noé meg…
Egyik:                 Ilyen körülmények között…
Galamb:              Igazatok van! Nem csoda, hogy már hármat látok.
EGYIK                Ugye-ugye.
MÁSIK                Szegény te kis te.
GALAMB            Ebben a kócerájban ti vagytok az egyetlenek, akik figyelnek rám, megértetek.
EGYIK                Pedig iszonyat mardos ám minket az éhség.
GALAMB            Jó, jó, meglátom, mit tehetek.

A galamb táncol énekel. Tánc közben a második pingvin
beesik  a kofferba, a fedő rácsapódik.

A felére lottyadt már a begyem
És csak zuhog a zuhé szüntelen
És lótok- és futok, és intézkedek
És közben szép csendben meggebedek?
Ezeknek én?
Mit meg nem teszek?
És hallok tán tőlük köszönetet?


PINGVINEK
Mi köszönjük, köszönjük, drága galamb
Te tündéri lény, te nem is varangy!

GALAMB
A felére lottyadt már a begyem?
És csak esik és zuhog szüntelen?
Sose lesz vége, soha már?
De megváltást kínál majd a halál
Mert én csak lótok és futok
És intézkedek?
Mígnem a legvégén meggebedek?

PINGVINEK
Mi köszönöjük, köszönjük, drága galamb
Te tündéri lény, te nem is varangy!

A pingvinek lelkesen tapsolnak.

EGYIK       Egész jó a hangod, ó drága varangy, izé, galamb!
Galamb:    Á, ugyan!
EGYIK       Neked a revűben lenne a helyed.
GALAMB  Komolyan mondod?
EGYIK       Komolyabban, mint amilyen éhes vagyok.
GALAMB  Mondom, hogy hozok nektek!
A galamb megáll az ajtóban.
Galamb:    De mit felejtettem el?
MÁSIK a kofferből  Hé! Engedjetek ki!
Galamb:    Ki volt ez?
Szünet.
Egyik:        Én nem hallottam semmit.
Galamb:    A kofferból jött?
Harmadik:          Az lehetetlen.
A galamb a kofferhez lopakodik. Bekopogtat.
GALAMB            Kop-kop! Van bent valaki?
A  második mély hangon szólal meg.
MÁSODIK          Csak az  Isten.
Galamb:              Tessék?
MÁSODIK          Jól hallottad.
GALAMB            Halleluja! De mit keresel te ott?
MÁSODIK          Én mindenütt ott vagyok.
Galamb:              Ez igaz. De… neked jó ott a büdösben?
MÁSODIK          A büdös is én vagyok!
GALAMB            Hű! Ez is szent igaz! Csak…
MÁSODIK                    Csak?!
Galamb:              Lehet, hogy negyven napja nem aludtam, de most mégis
                            kíváncsi lettem: engedd meg, hogy felnyissam a fedőt!
MÁSODIK          Úgy?! Látni akarsz?! Te? Most nagyot csalódtam benned.
GALAMB            Ó, Uram, bocsáss meg!
MÁSODIK          De tessék, nyissad! Ha nem bánod, hogy engem megpillantván rögtön megvakulsz.
GALAMB            Mit bánom én, ha téged egyszer is láthalak!
MÁSODIK          Aztán szörnyet halsz.
GALAMB            Boldogan!
MÁSODIK          Aztán a Pokol fenekére hajítlak.
GALAMB            Jaj!
MÁSODIK          Ahol sült galambként repkedsz mindörökké
                            Lucifer tátott szájába bele.
Galamb:              Sült galamb leszek?
MÁSODIK          Nyisd csak ki a bőröndöt… de óvatosan, a baloldali csat egy kicsit szorul.
szünet.
Galamb:              Egyre inkább azt hiszem, hogy valami frigyláda lesz ez!
Egyik:                 Ja, ja, ja, az lesz ez!
Galamb:              Bocsáss meg, uram, hogy látni vágytalak!
MÁSODIK          Halleluja, nem vagy hulla! Most eridj, és hozz
                            ezeknek az aranyos kis pingvineknek egy…egy
                            sajttortát!
Galamb:              Rögtön, máris, egy mit?
EGYIK                Sajttortát?
HARMADIK       Jól hallottad.
GALAMB            Ő…igenis…
Galamb elindul kifelé, ám visszalép, kopogtat.
GALAMB            Ó! Istenem! A bőröndben vagy még?
MÁSODIK          Ott.
GALAMB            Beszélgetnél még egy kicsit  velem?
MÁSODIK          Muszáj?
GALAMB            Könyörgöm!
MÁSODIK          Oké, lökjed.
Galamb:              Őszintén szólva, egy kicsit…
MÁSODIK         Igen?
Galamb:              Ez az özönvíz. Ez egy katasztrófa!
MÁSODIK         Annak is szántam, nem?
Galamb               No igen, de ez a rengeteg áldozat…
MÁSODIK         Na jó. Belátom: túlreagáltam a dolgot.
Galamb:              Belátod?
MÁSODIK                   Hibáztam, de majd helyrehozom.
Galamb:              Hibáztál? Helyre? Te? Ó, Uram!
Egyik:                 Mi is lesz azzal a sajttortával?
HARMADIK       De izibe hozzad!
Galamb:              Halleluja! Megyek!
Repülök! Elturbékolom mindenkinek! Hogy szóltál
hozzám!  Hogy milyen nagy és csodálatos vagy.
Ígérem, rekordidő alatt megint úgy fog szeretni mindenki, ahogy most én szeretlek téged!  De mért pont egy sajttortát
rittyentsek ezeknek?
MÁSODIK          Mert olyat még sose ettek.
A galambot növekvő mértékben szállja meg a kétely.
MÁSODIK           Viszont csupa jót hallottam róla.
                            És ez a hatalmas özönvíz a szervezetüket teljesen kimerítette. Az immunukat, ha így jobban érted.
                            Sok mazsolával. Szép aranybarnára sütve.
HARMADIK      És ha nem gond, díszítésnek egy pici színes esernyőt…
EGYIK                Isten ezt soha sem felejti el neked.
MÁSODIK          Tényleg, hihetetlenül jó a memóriám.
                            A Mennybe jutsz, és díszhelyed lesz.
EGYIK                Ja. Az lesz veled.
A galamb elszántan fenyitja a böröndöt.
EGYIK                Hé! Mit művelsz?
GALAMB            Aha!
 A másik pingvin kidugta a fejét és köhög félszegen.
Galamb:              Lehet, hogy minden pingvin egyforma, de te itt nem
                            lehetsz az isten.
MÁSODIK          Mért ne lehetnék az?
Galamb:              Mert Isten, ugyebár, nem pingvin.
Másik:                 Isten bármilyen alakot ölthet.
Galamb:              Potyautas alakot is?
EGYIK                Mért ne?
GALAMB            Ezt sajnos jelentenem kell Noénak.
EGYIK                Azt mondtad, ő nem törődik semmivel.
 GALAMB           Viszont a potyautasokat eddig mind kidobatta.
                            Tényleg sajnálom.
MÁSODIK          Isten majd megvéd minket.
GALAMB            Reméljük, mert más nem.
A galamb ki. 

Tizedik  jelenet       
HÁROM PINGVIN

Egyik:                 Sajttorta, mi?
Harmadik:                   De hülye vagy!
Másik:                 Csak jót akartam nektek. 
Harmadik:                   De pont sajttorta?  
Másik:                 Ha az jutott az eszembe?!
Csend.
Harmadik:                   Különben én már majdnem elhittem.
Egyik:                 Hogy kapunk egy olyan tortát?
Harmadik:                   Azt nem. De hogy Isten is ott van. A böröndben.
Másik:                 Ugye, hogy  meggyőző voltam?
HARMADIK       A tortáig…
MÁSIK                Bár isten aligha vallaná be, hogy hibázott.
                            Mivel nem hibázhat. Attól isten. Értitek.
HARMADIK       És most miattad a tengerbe hajítanak minket?
MÁSODIK          Bocsi.
HARMADIK       Á, már úgyis baromia uncsi itt.
EGYIK                Ja.
Csend.
Csikorgás kezdődik. Aztán a bárka nagyot rántva zátonyra fut.
Harmadik:                   Hé! Mi volt ez?

Mindenhonnan kiabálás hallatszik. Medveüvöltés, báránybégetés, malacröfögés, elefánttrombitálás, kígyócsörgés, majomsikoltás, kecskemekegés, lónyerítés, kutyaugatás, kakaskukorékolás, békabrekegés, csibecsipogás, bagolyhuhogás, vízilóbömbölés, kígyósziszegés, szarvasbőgés, aztán még tehénbőgés, farkasüvöltés, macskanyávogás - röviden, fülsiketítő zaj.
Harmadik:                   Most jön a büntetés?
Egyik:                 Remélem, gyors lesz.
HARMADIK      Talán pár pofonnal megússzuk.

A büntetés az jó dolog
Ha a rosszcsont oly konok
Zuhogjanak a tockosok
Míg a bűnös így zokog:

Egy pofon még nem pofon
Két pofon az egy pofon
Hármat ne végy még zokon
Négynél szólhatsz: elég lesz
már, jó rokon.

Pofonra és sörre egyként igaz:
Pofontól és sörtől nő a gaz.
         Mert a
Büntetés az jó dolog
Ha rosszcsont vagy és oly konok
Zuhogjanak rád a tockosok
Mígnem a hálától így zokogsz:

Pofon, tockos, tasli, füles
Aki azt osztja, legyen ügyes
Nyakas, saller, lengő és orros
Aki ezt osztja, legyen gondos.
         Mert
Egy pofon még nem pofon
Két pofon az egy pofon.

A villanykörte már nem himbálózik.

Tizenegyedik jelenet
A HÁROM PINGVIN, GALAMB

A galamb jelenik meg. Egy faág van a csőrében.
Ezért aztán furcsán beszél.
GALAMB            A…e…úúú…a!
Harmadik:                   Mi van a csőrödben?
EGYIK                Ezzel fogsz a tengerbe vesszőzni?
Galamb:              Ih eh oahá.
Egyik:                 Mi?
Galamb:              Ea a oaha ieht!
Másik:                 Ti értitek?
Harmadik:                   Egy szót sem.
EGYIK                Mi lesz a büntetésünk?
A galamb kiejti csőréből az ágat.
Galamb:              Ez egy olajág, ti tökfejek!
EGYIK                Na és?
GALMAB           Na és,  ha egy fehér galambot látsz, olajággal a csőrében…
Harmadik:                   Az biztos, hogy nem jót jelent?  
Galamb:              Ez az olajág azt jelenti…
Harmadik:                   Hogy olajba fojtanak?
EGYIK                Élve megsütnek?
Galamb:              Elállt az eső! Mire Noé azt mondta: ’Menj galambom, repülj és nézz körül, hátha találsz szárazföldet valahol’ Végül így találtam ezt az olajágat. Az özönvíznek vége. Az eső elállt, a víz apad. A föld szárad, a bárkának megfeneklett.
Egyik:                 Na és akkor most….
Galamb:              Mire vártok még? Már mindenki rég partra szállt. Ti vagytok most is az utolsók, mint mindig. Nem csak a teknősök, de még az éti csigák is gyorsabbak nálatok. Indulás. Ne fecséreljétek az időmet. Rajta! Mindenki kettesével, le a
                            pallón, Noé áldásával.
Harmadik:                   De tudod, hogy mi hárman vagyunk.
GALAMB            Akkor… egyikőtök itt marad?
MÁSIK                Itt a bárkában? Meddig?
GALAMB            Amíg párt nem talál magának.
EGYIK                Mi hárman vagyunk párban, és kész!
GALAMB            Mondom, hogy azt nem lehet.
EGYIK                Mért nem lehet?
GALAMB            Mert nem és kész.
HARMADIK       Nem rég még ki akartatok dobni!
EGYIK                Így van!  
HARMADIK       Potyautas vagyok, dobj ki!
GALAMB            Én aztán nem, húzok, sok dolgom van.
Galamb indul kifelé.
Másik:                 Várjál, kérlek, Tubi néne!
GALAMB            Nem érek rá, mondom.
MÁSIK                És te hogy szállsz ki?  Ki a párod?
Galamb:              Milyen párom?
MÁSIK               Akivel levonulsz majd a pallón, Noé áldását véve.
A galamb döbbenten bámul a  Másodikat, aztán felsikolt.
Galamb:              A mindenit!
EGYIK                Mit?
GALAMB            Ezt felejtettem el! Egy társat!
MÁSODIK          Jajaj. Nem hívtál magaddal a nagy rohanásban?
GALAMB            Ó, én szerencsétlen!
EGYIK                Hoppá! Hogy fogsz így sokasodni?
HARMADIK       Hűha, tényleg!
EGYIK                És hogy  búcsúzol így el Noétól? Párod nélkül hogy
                            kerülsz a szeme elé, fogadni áldását?
GALAMB            Ne kínozz már! Végem!
Csend. A galamb maga alatt, Egyik és Harmadik összecsapja a szárnyát.
A Második töpreng.
Másik:                 Hát…az áldás részét megoldhatjuk.
GALAMB            Mi?
MÁSIK                Hogy Noé szeme elé kerülhess.        
Galamb:              Hogy?
Másik:                 Mi hárman vagyunk.  Érted.
Szünet.
GALAMB            Mit? Nem értem!
Másik:                 Ez a barátunk felcsap melléd.  
EGYIK                Én? Én?! Még mit nem?


Tizenkettedik jelenet
Napsütés. Madárcsicsergés. A Harmadik és Második pingvin megjeneik a palló tetején.  Noé a bárka mellett áll, csak a lábát látni, mamuszban, oly hatalmas alak.

Öregember:         Isten hozott az új világban!
MÁSODIK          Köszönjük, Noé bá’!
ÖREG                  Hé! Vegyétek le a cipőtöket.
Másik:                 Nincs is cipőnk.       
Öregember:         De hát összetapicskoltok mindent!
MÁSIK                Sajnos nem tudunk repülni.
ÖREG                  És végig fekete lábnyomokat akartok hagyni magatok után? Nem látjátok?
Harmadik:                   Ó, ez csak a kátrány.
Másik:                 Majd eltűnik hamar.
Öregember:         Akkor is…na jó, húzzatok papucsot!
Papucsok hullnak alá az égből. A pingvinek felveszik.
Öregember:         Ti vagytok az utolsók?       
Másik:                 Jönnek még ketten. Gyertek!
A galamb vezeti le az első pingvint, mint mennyasszonyát.
A galamb nagyon be van tojva, reszket, dadog.
GALAMB            Hohohozsánna, mester!
ÖREG                  Üdv, hű szolgám, jó galamb.
GALAMB            Hahahalleluja.
ÖREG                 No. Maradt lent hulla?
GALAMB            Ni-nincsen.
Öregember:         Remek!, És ez? Milyen állat az oldaladon?
GALAMB            Melyikre gondolsz?
ÖREG                  Erre ez izére!
GALAMB            Erre az izére fityulában? Noé mester!
                            Kegyelem botor fejemnek!
ÖREG                  No?
GALAMB            Egy vallomással tartozom!
Harmadik tolja félre a galambot, mutatja Noénak az Egyiket.
Harmadik:                   Galamb ez az állat!
EGYIK                Anyád állat. Madár vagyok.
MÁSODIK          Főnök úr, engedje meg, ő Tubi néne párja!
ÖREG                  Ez az izé?
MÁSODIK          Galambom, mondj valamit Noé úrnak!
EGYIK                Gru.  
MÁSODIK          Az özönvíz napján ismerték meg egymást.
GALAMB            Eddig ne-nem volt időm a mesternek…
HARMADIK       Bemutatni!
MÁSODIK          Szerelem első látásra. Ugye, így mesélted?
GALAMB            Í..így!?
MÁSODIK          Mennyasszony, mondj valamit!
EGYIK:              Gruuuu!
ÖREG                  Azt hittem, te tojó vagy.
GALAMB            Á, én igen az… az  nem…az az de, de tetszik tudni, mester…,
MÁSODIK          Hogy megy ez…a szerelemtől. Tubi néne a kedvese kedvért tojóból kokassá változott!
HARMADIK       Halleluja!
GALAMB            Bár lennék hulla…
ÖREG                  Nahát! Ilyet! Nem is meséltél nekem erről!
Galamb                Mert…
MÁSODIK                    Annyi dolog között….
HARMADIK      Szégyellte is kissé… 
Öregember:         Nincs mit ezen szégyellni.  Remélem, majd gyorsan és sokszor szaporodtok. Gyönyörű (?) a menyasszony! Turbékolj már nekem valamit! Mért van rajtad frakk?
Csak nem ez lesz az új női divat?
EGYIK                 Gru.
A két pingvin tuszkolja, húzza a menyasszonyt és a vőlegényt.
Másik:                 Köszönjük a jegyeket. A lehetőséget.    
Harmadik:          Soha nem feledjük ezt az utazást!
A pingvinek és a galamb elindulnak.
MÁSODIK                   Reméljük, még találkozunk.
A legközelebbi özönvíznél…
A galamb és a pingvinek kimennek. Kisvártatva a Második ódzkodik vissza.
Az öreg az „Akácos utat” fütyörészi hamisan.

MÁSIK                Noé bá’! A Noé bá’nak tetszett látni? Istent?
Öregember:         Nem, én se láttam.
MÁSODIK          Nahát…de kár…pedig…No és amikor szólt
                            a Noé bának, hogy jön az özönvíz,  akkor az hogy volt?
Noé egy kissé ingerülten.
Öregember:         Úgy, hogy szólt, nem?
Másik:                 Ja! De. Mégis…
A két pingvin és a galamb lépnek vissza.
EGYIK                Gyere már! Vagyis gruu!
GALAMB           Ne tartsd fel a mememestert!
Öregember:         Várjatok! Oda nézzezek!
Harmadik:                   Hé! Mi történik ott hátul?!


Tizenharmadik jelenet     
PINGVINEK, GALAMB, ÖREG

Álomszerű fényesség, ebben a fényességben szivárvány támad.
MÁSODIK                   Ott jön  Isten?             
Öregember          Ez csak a boldogság kapuja.
A fény a szivárvány színeit ragyogja.
Öregember:         Aki ezen átmegy, annak minden kívánsága teljesül.
MÁSODIK          És láthatja Istent?
ÖREG                  Ha az a kívánsága…
HARMADIK       És ez már tuti?
 ÖREG                Tuti.
HARMADIK       Mennyire tuti?
ÖREG                  Mint egy pofon az ég alatt.

Egy pofon az ég alatt
Elcsattan tán, de még marad
A három pingvin ott szalad
Várj meg, hé, az ég alatt
Egy pofon mindig marad.

Az öregember és a galamb eltűnik.
A fény természetes.
Valahol a Déli Sarkon.
A harmadik megrúgja az első pingvint.

EGYIK               Hé! Mért rúgtál belém?
HARMADIK       Akkor rúglak meg, amikor csak nekem tetszik.
EGYIK                Mi van?!
Másik:                Gyerekek! Az isten szerelmére!
Harmadik:                   Te meg mit szenteskedsz itt?
Mind a hárman jól összeverekednek, aztán boldogan pihegnek.
Másik:                Na. Jól jönne végre egy kis hideg.
Harmadik:                    Meg hó.
Egyik:                 Meg jég.
Másik:                Meg egy jó kis sarkvidéki szél.
HARMADIK       Az már biztos. Akkor nem lennétek ennyire büdösek.
EGYIK                Büdös vagy te!
HARMADIK       Vagy te!
Első és harmadik másodszor is jóízűen öszzeverekednek.
 A második elmélázik.
Első és harmadik boldogan tapogatják a zúzódásaikat.
Másik:                Valami szépet álmodtam az előbb.
                            Elmeséljem?
Egyik:                 Inkább tartsd meg magadnak.
Másik:                Isten biztos, hogy szeret minket.
Lepkék  reppennek  át a színen.
Másik:                Nézzétek! Pillangó! Mindjárt kettő! Három! Rengeteg!
                            Hahó! Sziasztok!  Hová repültök? Várjatok meg!
Második a lepkék után rohan. Első és harmadik összenéz.
Finálé.
                            Jaj, de jót lesz a Zuhé
                            Juj, de jó ez, jaj, juhé
                            Nem veszekszünk
                            Nem verekszünk
                            Mivel nagy a feladat
                            Átterelni a pilléket
                            A szivárvány hídja alatt
                                      Mert
                            Ott ingyen kapni a halat.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése